Fotózás / Photography

Feltöltés alatt, átmeneti tartalom / Upload in progress

Mit vállalok? Emberek, események, tevékenységek, tárgyak, enteriőrök, helyek, hangulatok fotózását. Nézz szét a képeim között!

Miért jó ez neked? Ha van egy fontos ügyed, családod, közösséged, vállalkozásod, szükséged lehet arra, hogy megörökítsd és megjelenítsd magadat és a számodra fontos embereket, tevékenységeket, a megalkotott tárgyakat, a környezetet, a hangulatot, a jelentős eseményeket, rendezvényeket, helyeket. 

Mit nem vállalok? Műtermi fotózást és retusálást. Azért nem, mert úgy érzem, hogy mindkettő kívül van azokon a határokon, amelyeken belül én közvetlenül, organikusan és őszintén tudok megnyilvánulni.

Mivel fotózom? Jelenleg Canon EOS 60D vázzal, zoom alap- és teleobjektívvel, valamint 50 mm-es fix objektívvel.

Mennyibe kerül? Mivel ez hely- és helyzetfüggő kérdés, megbeszéljük, ha megkeresel.

Portré / Portrait

A Derce zenekar. Cseperkáló Józsi és Barbara - Egy Falat Kenyér. Schindl Gabi zenész, BodyArt-oktató. Zámborszky Eszter mesemondó.

Tárgy. Enteriőr / Object. Interior

A képekre kattintva galéria nyílik.

Esemény. Hangulat. / Event. Atmosphere 

A képekre kattintva galéria nyílik. 

Mindig nagyon szerettem fényképeket nézegetni. Nagyapám, ki egyszerű vasgyári munkásként indult az életben, az 1930-as évektől kezdve (amikor körülötte még senkinek sem volt fényképezőgépe) egy tükörreflexes Voigtländer kamerával fotózta családtagjait és környezetét, személyes hátterét messze meghaladó színvonalú képeket alkotva, nagy technikai precizitással. Több képe immár a miskolci Herman Ottó Múzeum fotótárában van. Apukám filmrendezőnek készült. Ebből a vágyból csak képalkotó eszközök sokasága maradt meg, és egy álomszerű szüzsé, egy hajdanvolt rövidfilmfesztiválra készült, elveszett alkotásuké. (A karanténos időkben én is összehoztam, ha nem is rövidfilmet, de rongyszőnyegfilmet. Megmozduló képek. Tarr Béla és Van Gogh közös metszete - a krumplievés. A filmben beszélgető emberek egymástól száz kilométerekre tartózkodtak. Ha érdekel: 

https://youtu.be/G9DF9F3zmCI) Lány létemre mindenesetre azok a (sajnos elég ritka) pillanatok okozták számomra az egyik legnagyobb örömöt a gyerekkoromban, amikor a családi utazások során készült negatívokról fényképeket nagyítottunk együtt. Ahogy ültünk a sejtelmes zöld fénnyel kísértetmód megvilágított koromsötétségben, furcsa szagú dolgok, folyadékok között, és a semmiből lassan előbújt a kép a papíron. Valóság is, meg nem is.

Tizenöt éves koromban kaptam az első, kompakt fényképezőgépemet. A szépség iránti fogékonyságom lassan tudatosult és erősödött. Már felnőttként, számítógépes munkák sivárságában kiüresedő lélekkel kerestem a kitörési pontokat, így jutottam el az Alapítvány a Magyar Fotográfiáért alkotó fotográfus képzésére, ahol Gulyás Miklós, Göbölyös Luca, Illés Barna tanított (alapok, portréfotó, szubjektív dokumentarista fotó). Fotótörténetet pedig Pfisztner Gábor. Ám az iskola hirtelen megszűnt, így a képzést befejezni nem tudtam.